Szép estét Mindenkinek!
Ahogy tegnap ígértem, elmondom hogyan tervezem megváltoztatni az életem.
Ha elolvastátok a bemutatkozó oldalam, akkor már tudjátok, hogy mérnök ember vagyok. Nő létemre eredetileg kohómérnök, aztán minőségirányítási mérnök lettem (kohászként el sem tudtam helyezkeni, mert hogy nő vagyok!). Szóval jó volt ez, jó volt, de valahogy nem én voltam. Aztán tavaly valahogy besokaltam......
Sziasztok!
41 éves vagyok és bátran állíthatom, hogy életem legboldogabb periódusát élem. Szerintem a 40. életév egy vízválasztó nekünk nőknek (vagy ha valakinek jobban tetszik, nekünk csajoknak) az életében.
Ha röviden fel kellene sorolnom az előtte - utána (Jézusom, erről a szókapcsolatról most eszembe jutott, mennyit fogyóztam már:)) tulajdonságaimat, ezek lennének a legjellemzőbbek:
ELŐTTE:
Boldogság / féltékenység / harc a kilókkal / idegeskedés és állandó aggódás / tervezés és halogatás / állandó rohanás / csak a család / nem tudom, megkérdem a férjem..... (akit megjegyzem imádok) / meg kell csinálnom / nincs rá időm....
UTÁNA:
Még nagyobb boldogság / önbizalom / így is gyönyörű vagyok / nem lesz gond, megoldjuk / ici-pici önzőség (szigorúan jó értelemben) / megbeszélem AzUramaLacival, de biztos rendben lesz (akit azóta még jobban imádok) / van kedvem megcsinálni és megtudom csinálni /ha akarom, lesz rá időm.
Ja és most tervezem életem gyökeres megváltoztatását, de erről és hogy miért indult ez a blog, majd holnap írok.
Nektek is volt ilyen előtte - utána élményetek 40 évesen (vagy 30, vagy 50, vagy 100 évesen)?
