Amikor úgy döntöttem, hogy változtatok az életminőségemen, hogy az alapvonalat, amin mentálisan érzem magam emelni fogom a vágyott felé, tisztában voltam azzal is, hogy magamtól ez nem megy, segítség kell. Rengeteget kell majd olvasnom, különböző tréningekre járnom, melyek segítenek a gondolkodásomon változtatni. Ezt javaslom mindenkinek, mert egyébként ha ráérzel az ízére, nem is tudsz leállni, csak azt veszed észre, egyre szabadabb és boldogabb vagy.
Amikor kiválasztasz egy könyvet, vagy tanfolyamot csak a „beharangozó” szövegre vagy már tapasztalt emberre hallgathatsz, ezek alapján kell döntened. Ezzel csak az a baj, hogy a beharangozó szöveg mindig olyan, mint amikor egy rossz filmből kiveszik a 2 perc jót bemutatónak. Csali. Persze, van, amikor a maradék rész is jó, van hogy csalódás. Mások tapasztalat pedig azért nem mérvadó, mert mindenki más állapotról indul, mindenki mást akar kapni.
Szóval így választottam ki egy Darnel tréninget, ajánlásra. Épp indult egy egy napos kommunikációs tréning, „Ne légy unalmas” címmel. Olyan emberek ajánlották nekem, akiket nagyon sokra becsülök és akik olyan belső lelki békével élnek, amire mindnyájan vágyunk. Bár utánanéztem a neten, csak régi fórum hozzászólásokat találtam Darnel Christian térningjeiről. Ezek zömében negatívok voltak, magát a módszerét tekintve. Szerencsére mások véleménye már rég nem befolyásol túlzottan, szeretem megélni én a dolgokat, aztán lesz nekem saját véleményem is. Illetve ezek több mint 10 éves megjegyzések voltak, tehát azalatt minden megváltozhatott.
Miután megérkeztem, az első benyomás kimondottan rossz volt. Bementem, köszöntem, Christian visszaköszönését nem hallottam. Nem állt fel, hogy megmutassa hova menjek, vagy üdvözöljön. Megjegyzem egy kis teremben voltunk, összesen 9 fő, tehát ha nem is elvárható, de kedves lett volna, főleg egy kommunikációs tréningen. Beregisztrálás után mi magunk átrendezhettük a székeinket és elkezdődött a tréning. A délelőtti részt még jónak mondanám, bár új dolgot nem hallottam, de megerősítést kaptam, hogy jó úton járok. Kaptunk egy érdekes házi feladatot ebéd időre. Fel kellett hívni egy ismerősünket, és azt érzetetni vele, hogy ő nekem a világ közepe. Ez nem esett nehezemre, a legjobb barátnőmmel sokszor agyon dicsérjük egymást. Tiszta szívből, szeretetből, tiszteletből. Tréning nélkül is.
Ebéd után aztán jött a törés. Gyakorlatilag úgy beszélt velünk az előadó, mintha hülyék lennénk. Kicsit úgy tűnt nekem, mintha mindenkit próbálna a földbe döngölni, hogy aztán onnan felemelhessen oda, ahol voltál is. És mivel ezt nem tudta velünk eljátszani, ideges lett. Aki igazán padlón volt, azzal azonban nem tudott mit kezdeni. Kaptunk egy feladatot, amit ő szerinte nem tudtunk végrehajtani, de ő nem volt hajlandó nekünk megmutatni, hogy ő hogyan tudja. Nem volt kedve. És amikor mondtuk, hogy ez nem korrekt, kimondottan arrogáns bunkó stílust vett elő. Már elnézést a szóhasználatért, de ez volt a legtalálóbb.
Bár kommunikációs tréningnek indult, egy biztos, ezt nem így kell csinálni. Gyakorlatilag a kommunikációról nem tudtunk meg semmit, azt viszont, hogy ő szerinte nem tudunk mosolyogni, igen. De hogy hogyan kell, azt nem.
Arról már nem is beszélek, hogy Darnel úrra ráférne egy kis marketinges tréning is, mert a 9 óra alatt (ami tele volt negyed órás meg egy 90 perces szünettel) kb. százszor mondta el, hogy fizessünk be a négy napos tréningjére. Ez meg már kimondottan gyomorforgató volt.
Mégis pozitív élménnyel jöttem el, mert egyrészt megismerkedtem két fantasztikus hölggyel, akikkel remélem a jövőben is tartjuk majd a kapcsolatot és tanulhattam is:
- Jó úton járok
- Hogy hogyan nem szabad tréninget tartani
- Hogy mit nem szabad egy tréningen mondani
- Hogy milyen az agresszív, tolakodó marketing
És bizony, a negatív példákból is rengeteget lehet tanulni, érdemes ezeket magamnak összegezni.
Elnézést kérek mindenkitől, aki Darnel rajongó (nem is értem miért), sokan biztos több tréningjén részt vettek már, talán segített is, de ez most nem volt sikeres. Sőt ha nem látnám meg mindenben a jót és amiből tanulhatok, kimondottan vérlázítónak, unalmasnak tartanám.
Záró akkord: Amikor egy férfi a végén a hölgyeket kéri meg, hogy vigyék le a recepcióra az ő székét és papír tartóját, az meg …….
