Ma egy pohár finom Szeremley féle olaszrizlinggel a kezemben ültem le a gép elé, hogy megírjam a blogbejgyzésem holnapra. Először a barátságról akartam írni, aztán úgy döntöttem (az első pár korty után), hogy egy másfajta barátságról írok nektek. Ez pedig a jó bor iránt érzett baráti szeretetem.
Ez nem azt jelenti, hogy túl mély lenne közöttünk a kapcsolat és gyakran társalognék a poharam mélyével, de szívesen megiszom egy egy pohár igazán finom jó bort. Természetesen bakonyi lánykaként a balatoni borok hódolója vagyok. Varga, Figula és Szeremley borok mindig vannak a kis tárolónkban.
Korábban szívesen kóstoltam jófajta pálinkákat is, de mióta divat, hóbort lett a pálinka főzés, ajándékozás és ivás, nem igen iszom. Ma már mindenki pálinkát főz, mert az a sikk, én megőrülök, amikor valaki megissza a pálinkát és 10 percig rázza magát. Barátom, te akkor igyál bodza szörpöt! Szóval kivárom, amíg ismét csak a pálinka igaz barátai emelik ajkukra a pálinkás poharat, addig pedig maradok az egy-egy pohár finom száraz fehér boromnál.
A borra is, és a borivásra is rá kell hangolódni, meg kell adni a módját, helyét, idejét. Szóval a konyhában a kis sámlin ülve krumplipucolás közben nem lehet bort inni. Maximum tablettást. De amikor előveszem az ajkai ólomkristály borospoharam, előveszem a szépen felcímkézett, megfelelő hőmérsékletűre hűtött üveg boromat, kényelmesen elhelyezkedem, addigra pont úgy érzem, hogy igen, itt van velem Dionüszosz. Kevésbé borosok kedvéért ő a bor istene. Persze ehhez nem mindig van meg az ember hangulata, olyankor nem is iszom. Egyszerűen nem lehet, szentségtörés lenne.
Amikor belekortyolsz egy igazán ízletes, illatos borba, érzed a testét, lelkét. Minden egyes cseppje egy új gondolatot szül, üzen valamit. Szoktál úgy játszani, hogy becsukod a szemed, kortyolsz egyet, megvárod, amíg az íz elönti a lelked és figyelsz a gondolataidra? Minden korty új gondolat, és mind valami pozitív, valami energia a léleknek.
Vajon miért van, hogy a régi időkben annyi bor-vers született, ma pedig alig-alig íródik vers a borhoz? Méltatlanul nem íródik mostanság elegendő bor-vers. Most, amikor keresgettem, hogy melyiket is írjam le Nektek, alig találtam mai korit, aztán mégis egy régi kedvencem választottam ki. Fogadjátok szeretettel, és remélem ezután minden pohár borotok minden kortyát másként ízlelitek! Egészségetekre!
"Bor és Varázs
Bor és Varázs. Örök párban jár.
Tiszta szerelem, tündéri nász.
Tüzes csókoktól elbűvölt száj.
Izzik a kéj, óh elönt a vágy.
Bor és Varázs. Bennük gyönyör vár.
Dúdol a lélek, s egekbe száll.
Kacajos a szív, nincs semmi árny.
Ölel a fény, óh, lobog a láng.
Bor és Varázs. Napsugaras nyár.
Éltető öröm, zsongító láz.
Forró a test, kavargó a tánc.
Örök szerelem, óh örök nász."
